Energia történelem

Heller László Nagyváradon kezdte meg elemi iskoláit, majd középiskolai tanulmányait Budapesten folytatta. 1927-ben beiratkozott a Zürichi Műszaki Főiskolára (ETH). 1931-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet az ETH-n. Tanácsadó mérnöki munkája során – a Goldberger Textilgyár energetikai korszerűsítésén dolgozva – Magyarországon elsőként javasolta a hőszivattyú alkalmazását, már 1937-ben. Az ipari energetika kínálkozó lehetőségei és a hőszivattyúval kapcsolatos zürichi élményei – 1938 óta a zürichi városházát hőszivattyúval fűtik – arra ösztönözték, hogy a hőszivattyú területén új megoldásokat keressen. Mélyreható kutatási munkájának eredményeit összefoglaló disszertációját 1948-ban nyújtotta be a zürichi ETH Doktori Tanácsához, amellyel elnyerte az egyetem Dr. sc. techn. címét. A hőenergetikával foglalkozó iskolateremtő professzor elképzelései között szerepelt, hogy a magyar Parlamentet és a Műegyetemet a Duna segítségével hőszivattyús fűtéssel lássák el. A hőszivattyú múltjának magyar vonatkozásával kapcsolatban jelezni kell, hogy 1948-tól a Heller közreműködésével kidolgozott kompresszoros hőszivattyú áttörést jelentett e technológia történetében. A hőszivattyúk világméretű terjedésével napjainkban igazolódnak gondolatai.

A különböző fűtési megoldások között a hőszivattyús technika kiemelkedő minőségi előnyei: minimális helyi károsanyag-kibocsátás, a megújuló energia nagymértékű felhasználása, hőkomfort, energiahatékonyság. A következő tényezők növekedése hozzájárul, hogy a hőszivattyús technika az elkövetkező években hazánkban is fejlődésnek induljon:

• energiaárak (a szóba jövő alternatív tüzelőanyagok árai)
• importhányad (energiahordozók, új eszközök és berendezések)
• a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés aránya
• az épülethőszigetelés hatásossága
• a felületfűtésből és a nagyfelületű radiátoros fűtésből adódó kisebb fűtési hőmérséklet

Napjainkban a hőszivattyúk alkalmazhatók építmények fűtésére, hűtésére, de akár szellőzésére és használati meleg víz (HMV) előállítására is. A hőszivattyús rendszerek jól alkalmazhatók önkormányzati létesítményekhez, uszodákhoz, fürdőkhöz, középületekhez, lakó- vagy más szállásépületekhez, ipari és mezőgazdasági épületekhez egyaránt: növényházakhoz, állattartási épületekhez; öntözővíz-temperáláshoz; szárításhoz, valamint élelmiszeripari célokra. Napjainkban alkalmazása rohamosan terjed! Németország egyes tartományaiban minden ötödik lakóházban és minden harmadik vállalkozásban használják valamelyik fajtáját. Országunk adottságai, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének. A magyar mérnökök egyik kiemelkedő apostolának mintegy hetven éves tudományos műve, amely hungarikumnak számít, a hőszivattyúipar magyarországi megteremtésével tárgyiasodhatna. Az Új Széchenyi Terv segítségével egy hőszivattyús program kitörési ponttá válhat gazdaságunk dinamizálására!